Kettesben...

Ha nincs rólad hírem, nem remélem a volt illatát, s  áthangolt zongorák ujjrendje másolódik bennem. Ha nem hallok felőled, ...

Belekötsz mindjárt a kiinduló pontba: áruló nem lehet barát s aki barát, az soha nem árul el. Nincs igazad. Más a gondolkodás és más a c...

Bizony a szirmok összeborulnak este. Nem akartalak megcsókolni se, Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem, Mint kisgyerek az édesanyj...

 Úgy kerestelek, ahogy lámpafénye kutat az irgalmatlan térben, mint kagyló húsába rejtőzködőt, akár Szu-Csong herceg a nőt. Kacskari...

Ó, ha tudnád, álmaimban őz voltál, amely tiszta forrás után kutatva enyhítette szomját, megtörölközött bennem.

Az ősz, mint valamilyen krónikus betegség. Mindennapos amputáció. És az orvos egyszerre elfordítja figyelmes és szigorú arcát. Napfény-...

Emberek vagyunk És ez összeköt minket Emberek vagyunk Pedig annyi minden elválaszt minket Hol van az a vonal Amelyik ö...

Alél a völgy. Tikkasztó melegben pihegnek az eres levelek - és a természet bolyongója, ki kaptatok a hegyen fölfelé. Lemarad a ...

Újra meg újra eszembe jut a forrásból ivó szarvas, aki a vékony jéglemez-hártyát a patájával törte fel, s meleg arcával, bársonyos orrával...

Magam talán középre állok. Talán este van. Talán alkonyat. Egy bizonyos: későre jár.

Már járt a villám a fejem felett, S bújtam előle vén fenyő alá Jó helyre ép... Egy csattanás: Lobogtunk volna mind a ketten: Én és a ...

Szép vagy. Nem a természet formált, génjeid bűvös hada, nem is szikével metszett istennő-maszk tapad rád; Szép vagy,...

Megdöbbentő, hogy erőteljes szélben mennyire erőt vesz rajtunk a remegés a csúcsok valamelyikén állva, a sziklán, a mélység fölött, kézenfo...

Álmomban a szavak ezüstös sűrűjében, meztelen, kimondhatatlanságukon át szaladtál. A csendes vasútállomáson az aprópénzek fényes körökben...

Hiába tudom, hogy volt egy táj, oda egyetlen út sem vezet már. A távolság, amit magamban őrzök, akár egy átvilágított éjszaka. Egyedül h...