Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2025. december 12., péntek

Takács Zsuzsa: Vereség

›
Ott lesz a fal,  ott lesz a kéz a megtámaszkodáshoz,  az elfészkelődés otthontalan zaja  a puha kőben,  egy kissé túlzó arckifejezés,  átned...

Rab Zsuzsa: Üveghegy

›
Fények, rigók élnek velem.  Üveghegy túlfelén lakom.  Az ösvény régen jeltelen.  Ajtómat sarkig tárhatom.   De valahol már ellenem  cihelődi...

Rab Zsuzsa: Lámpás

›
Részeg fák bukdácsolnak a ködben.  Szélverte varjak rongy-libegése.  Előreszögezett arcom  összevissza cikázó  alagutakat éget  a sziklasöté...
2025. december 11., csütörtök

Sohonyai Attila: 21

›
Elmondja Molnár Piroska * A lelkem sohasem volt játék tárgya,  mégis, mindenki kezébe adtam;  „ tessék, tiéd, bánj vele amint akarsz”:  vala...

Benedek Elek: Az erdő télen

›
Óh, erdő, erdő, sűrű rengeteg,  Nem tud betelni a lelkem veled!  Szép vagy, ha fáid daltól hangosak,  Legszebb vagy télen, mikor néma vagy. ...
2025. december 10., szerda

Ágai Ágnes: Kamaszságok

›
  Nagymama mindenre fokhagymát  és kamillateát javasol,  nagyapa szerint legegészségesebb a kisüsti,  apa és anya tablettákat szednek,  én r...

Csoóri Sándor: Akkora Nap süt

›
Akkora Nap süt, nem tudok verset írni.  Árnyékba fut a gyík, árnyékba surran kezem.  Te tudtál ilyen júliusi lánggal sétálni fejem fölött. E...

Halotti beszéd és könyörgés (1192–1195 között)

›
Egykori feltehető olvasat: -------------------------------   Látjátuk feleim szümtükhel,  mik vogymuk: isá, por ës homou  vogymuk. Mënyi mil...
2025. december 9., kedd

Áprily Lajos: Hóhullásban

›
Porka havak hulladoznak – ó zengésű ének,  verse régi regölőknek, muzsikája télnek.    Porka havak… Hatvan éve, vagy hatvanöt is tán,  a tem...

Lukátsi Vilma: Parittyakövek

›
Néha olyan zűrzavaros minden:   két lélek néz bennem farkasszemet,   és a kettő között béke nincsen   soha, csak győző és legyőzetett,  két ...

Trausch Liza: Adventi ajtó

›
" Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek."  Jelenések 3,20              Az ajtó egy különös valami. Elválaszt és összeköt. Az ember é...

Szlukovényi Katalin: Viviszekció

›
Nem ott ért véget, csak ott vettem észre,  hogy vége van. Hogy a szívdobogás  nem akkor tör rám, amikor meglátlak,  hanem miután már perceke...
2025. december 8., hétfő

Szabolcsi Erzsébet: Fohász

›
Adj erőt,  mert beleveszek kételyeimbe.  Adj időt,  mert felörlődöm a mutatók rohanásától.  Adj színeket,  mert rettegek a szürkeségtől.  Ad...

Anna Czekanowicz: (a gondolataimat visszaverő...)

›
a gondolataimat visszaverő  görbe tükör alakjára  formálom az életrajzomat  röptében csatlakozom a világhoz  meg-megbotlom a felhőkben  nem ...

Fuchs Éva: Mit keresel

›
Mit keresel őrülten, hevesen  hajszolva, azután depresszióba  lassulva önmagadban?  Vagy talán másokban?   Zuhantál parttalan semmibe emelke...
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.