Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2014. július 30., szerda

Tamás Tímea: Türelem

›
mióta vagy annyit játszottam a megértés billentyűin hogy elfogytak dalaim annyit és annyiféle hatalmashoz könyörögtem – mert s...

Pilinszky János: Öröklét

›
 A fésű meghalt a hajadban, simogatásom is megállt. Kiveszem a fésűt kezedből. Mindennek vége. Karonfogva ülünk.

Csoóri Sándor Dünnyögő

›
Az esők. A versek. A havazások. A gyönge hóban megmosdó madár. A kezed. A kezem. A tested jelei. A halál kulcsa. A zárhatatlan...

Szpasz Mantarov: A tőr monológja

›
Átkozott sors! Lehettem volna eke vagy patkó! De az ütések kiűzték belőlem a meleget                             - a legutolsó szikráig....

Takács Zsuzsa: Találkozás

›
Éppen elmentem volna egy fogadásról, de beléd botlottam  a lépcsőházban, s így együtt siettünk vissza. Pincérek hordozták körül a pe...
2014. július 26., szombat

Gubcsi Attila: Vallomás helyett

›
  saját fotó  Mélybarnán felzokog egy hatalmas kerek könnycsepp  És tudom, hogy háttal állva látni könnyebb könnyed 

Gömöri György: Inkább birkózás

›
„Az élet inkább birkózás,mint tánc”    (Marcus Aurelius) Az élet inkább birkózás,mint tánc – szentigaz. Már pöttöm korunkban meg kell ...
2014. július 25., péntek

Szabó Lőrinc: Valami örök

›
Valami örök tovasuhogás valami csöndbe, puha végtelenbe, valami tegnap, mely mintha ma lenne, valami vízalatti ragyogás, va...

Szabó Lőrinc: A hír

›
Mozgás, kép, hang, fagyott-merevedett minden a hírre, s megállt: valami ős "Legyen!" a "Ne legyen!"-t mondta ki, bár,...

Szabó Lőrinc: A nyugodt csoda

›
Tudom, semmi, de semmi közötök hozzám, butuska tücskök a fű között, mégis jólesik azt képzelni, hogy mikor, így este, ablakot n...

Szabó Lőrinc: Képzelt párbeszéd

›
Szóltál? - Nem. - De hisz most is szólsz! - Szivedben sirdogálok. - Ott vagy hát? - Te tudod. - Ott vagy, de titok, hogy mi. - Az vagyok, ...
2014. július 23., szerda

Csoóri Sándor: Lassulj le végre!

›
Ha mindenki siet is, te ne siess! Lassulj le végre halálod előtt. Mindenütt találsz egy borzongó fát,      melyben az erdő mozdul, s ...

Dukai István: Csendes esti eső

›
Bezárul az ég a lomha hegy felől, Visszaszürkül az izzó cseréptető, Tompa morajjal az este kertre dől. Ma biztosnak látszik minde...
2014. július 17., csütörtök

Tamás Tímea: A könnycsepp

›
régen egy könnycseppben laktunk de ezen a nyári forróságon elpárolgott s csak mi maradtunk ketten, nem meztelenül csak kifosztva, bezá...

Tamás Tímea: Az irány

›
este van – ilyenkor lesem saját mozdulataimat mennyire nyugodtak azoknak kell lenniük hiszen el- múlt felettük annyi év és évszak és vál...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.