2014. november 16., vasárnap

Csanád Béla: Vers születésnapra

›
Mert nem csak magadnak születtél Ünnep lett születésnapod Kerestelek, mint őszidőben didergő csillag a napot. Nem tudtam, te is arra vá...

Mile Zsigmond Zsolt: Búzavirág

›
       „Enyém volt a határtalan,        a tompa, mély és kékes szürkeség…”        (Bölényfia Hosszú Lándzsa) Anyám parasztlány, mesél a...

Mészáros Ferenc: Az elsők

›
„A csillagok voltak az első versek” Szikrázó szavak keltek a lángból Éjjel, mikor az arany Nap alszik Álmában ezer csillag t...
2014. november 15., szombat

Cseri Kálmán: Miért engedi Isten?

›
"Gyakran kérdezik az emberek: miért van annyi gyűlölködés, nélkülözés, háború ezen a világon? Miért történhet ilyesmi, amiről itt is o...
2014. november 13., csütörtök

Márai Sándor

›
               "Csoda, minden csoda.                      De van egy pillanat, a csodán belül, ahol - így tetszik - Is...

Pilinszky János: Egy szenvedély margójára

›
A tengerpartot járó kisgyerek mindíg talál a kavicsok közt egyre, mely mindöröktől fogva az övé, és soha senki másé nem is lenne. Az el...

Remo Fasani: Tegnap az eső...

›
Tegnap az eső megtisztította a levegőt és ma az égbolt elevenen fénylik. Az egyik láthatártól a másikig minden csak kék és e kékség alat...

Oláh András : különös koreográfia

›
benned vacogtam hideglelős lázban hiába öleltél – belülről is fáztam – hűtlen voltál hozzám lettél világ rongya – a tolakodó csönd alkun...

Simek Valéria: Elnyeli nyomodat

›
Vissza akartam térni az elhagyott útra, de az utat belepte az elmúlás.               Éget a régi nyarak meggyűlt melege, visszasüt a szé...

Simek Valéria: Szülőföld

›
Az erdőre frissen rászállt az ősz. Sziszegő színeit ejti az avarra a tűnékeny délután. Kötve vagy ehhez a tájhoz, mint lánccal a kerék, ...

Bella István: Azóta zeng a ház

›
„Nyáreste volt.” Egy kis csótány átsuhant, és így danolt: „Nanika néni, drága! Gyüjjék velem, de tüstént! megyek Európába!” „Nem me...

Bella István: Sakkmese, dalocskával

›
Banos Gergőnek A hóember, és kéményseprősége sakkozni lement a térre. A hóember sziromfehérben, a kémenyseprő koromsötétben. Hát...
2014. november 6., csütörtök

Benő Attila: Tengeri kagyló

›
Már nékem örök rejtelem lettél, sötét vizek, tengerek kagylója, héjaid magukba zárják lényed fel nem törhetőn, s nem tudhatom,...

Jytte Stauner: Gondoltál rá?

›
Soha sincs időd                 a szerelemre                 hogy törődj önmagaddal                 egy kis pihenésre                 le...

Benny Andersen: A szeretetreméltó csontváz

›
Pipacshoz támaszkodik a ház. Fehér levelek tartják helyén a postaládát. Sok idő megy rá arra hogy nagy ívben megkerüljük a halált meg a...