Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2015. január 31., szombat

Takács Zsuzsa: A kihagyott szeretet

›
A kihagyott szeretet, a visszautasított szerelmek szomjas, fuldokló, ezüst villogása a borzongó hidegben. Az idegen, megenyhülő, majd ké...

Pintér Sándor: Kezdet

›
Esőcsepp koppan a lejtős bádogtetőn. Az lesz a vég, mikor már senki se hallja Az eső előtti-utáni csendet, csak a fák Testén fut át valam...

Takács Zsuzsa: Végnapok

›
              Ti, akik révbe értek, és ti, akiknek teste               Elszenvedi a tenger próbáját meg ítéletét*                         ...
2015. január 29., csütörtök

Pilinszky János: A lator sóhaja

›
Együtt leszünk, együtt ma még,  ahogy együtt lógunk a kínban,  együtt a megígért hazában,  halálunkban, a paradicsomban.

Takács Zsuzsa: Levél a változásról

›
Ezek a sötétzöld, zsinóros, fémgombos dzsekik azontúl téged idéztek, a középeurópai őszök. – A villamoson egy kövér nő viseli majd, ezerk...
2015. január 28., szerda

Oláh András: megőriztem

›
azt a karácsonyt a vibráló mondatok ölében rejtőzőt mikor minden gondolatommal téged simogattalak mikor a szavak tengelyig a hóba s...

Tornai József: Féltestvérem, a természet

›
               "Isten az ellentmondások erdeje."                 (Rilke) Féltestvérem, a természet iránti részeg szomjam nem e...

Vörös István: Kenyértörés

›
Az alatt az egy hónap alatt, mióta ismerem, két évet öregedett, öt színárnyalatnyit csúnyult. De mintha kicsit jobban öltözködne. Kifecs...

Vasi Ferenc Zoltán: Vers arról, ami érinthetetlen

›
Mondd, milyen csöndből sarjadnak a torz virágok, és milyen letépett szemhéjak mögül figyeli őket az álom. A száj mindig szóra szomjazik...

Kulcsár Katalin: Noktürnök

›
1. A tétova rezzenéseket szeretem elbújunk a leplek mögé távolodunk, nem beszélünk róla csak elrepülne ahogy kicsúszott markunkból min...
2015. január 24., szombat

Szabó Lőrinc: Ne zúgolódj

›
Láttál-e vándort téli utakon küszködni hófuvással, félvakon? Ne zúgolódj, ne szidd a vad telet. Örülj: fedél van vén fejed felett...

Pilinszky János: Novemberi elízium

›
A lábadozás ideje. Megtorpansz a kert előtt. Nyugalmas sárga fal kolostorcsendje háttered. Kezes szellőcske indul a füvek közűl, s minth...
2015. január 23., péntek

Reichard Piroska: Titok

›
Tenger a szélnek zúgja, szél a hullámzó lombnak, erdő a völgynek súgja, völgy suttogja a dombnak, hab habnak, part a viznek, patakban...

Wass Albert: Látható az Isten

›
Fűben, virágban, dalban, fában, születésben és elmúlásban, mosolyban, könnyben, porban, kincsben, ahol sötét van, ahol fény ég, nincs ol...

Szöllősi Zoltán: Kigöngyöli

›
Kigöngyöli tarka szőnyegét     és letérdel az ősz, leborul, pedig egyre szürkébb fönt az ég     s a fa ága is csillagot botol. Már a sz...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.