Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2015. augusztus 31., hétfő

Tóth László: Valamit óhatatlanul

›
                      „Azt hiszem törvény             hogy valahol el kell rontanunk...”                                 (Z. Németh...

Tóth László: A papír fölött mindig

›
a papír fölött mindig istennel beszélgetsz a fehér felületen kirajzolódó betűid megmutatják semmiből előderengő arcvonásait ...

Boda Magdolna: hajlék

›
kartonpapíron ült hátát nekivetette a kirakatüvegnek bent karácsonyi égők villództak és zenére hajlongott a mosolygós műanyag mikulás e...

Zdravkov Kiszjov: Paradoxon

›
Több ezer szót változtattam madárrá és szabadjára eresztettem őket az életben, de mindegyik visszatért, törött szárnnyal. Túl magabizto...
2015. augusztus 26., szerda

Csáky Károly: Harcmezőn

›
Állok morajló tengerek partján két háború közt. Nincs fegyverszünet: nekem se ágyúm, se bombám, amott meg csak a...

Pongrácz Ágnes: Még maradj

›
Felénk a varjúháj is elvirágzott, bús barna hajba dugta el lilás tündér-fejét, s az ősz-vert kőrakáson látom, mikor víg vadszőlőn színt v...
2015. augusztus 23., vasárnap

Aureliu Busuioc: Holdsugarak

›
A mély mezőkön a szélben táncoló köleshez hasonlóan összezárt szempilláid közé kéredzkednek a holdsugarak. A szíved a fülét a szerelem ...

Stephan Cibulka: Ismeretlen

›
Nem tudom a nevedet talán a madarak kiáltozzák a napfényben az ablakom előtt. Nem te voltál az aki az álmaimat                     ...

Heinz Kahlau: Gonosz kacaj

›
Amint bizalmasan közölted velem, hogy mennyire képes lennél megbántani szerencsétlen barátodat, sikered előérzetében gonoszul felkacagt...

Zdravko Kiszjov: Megkülönböztető jegyek

›
Oly sok év után visszatért ez az ember. Valójában teljesen megváltozott, de rögtön felismertük rajta régi ütéseink nyomait. Dabi Istv...

Fuchs Katalin: Gyertya helyett

›
Egy hónapja csak befelé bámulok lelkem farkasszemet néz a semmivel - halálod oly értelmetlen mint holt karodon az óra ketyegése

Bajtai András: milyen lenne

›
évszakok sárhányója közé szorultam, úgy élek, mintha semmi sem hiányozna zsebemből, nyugodt szívvel késem le a buszt, kerülő úton megyek...
2015. augusztus 21., péntek

Somlyó György: Kétféle - kétfelé

›
1 talán úgy               mint a pünkösdi rózsa talán így               ahogy hulltukban is pirosan lüktető                      szirm...
2015. augusztus 20., csütörtök

Boda Magdolna: Ősz

›
Megint úgy jön el  az ősz, hogy egyetlen  reményem se  teljesül.  Csak jön,  bő lódenkabátját meglebbenti,  és barna ujjáv...

Boda Magdolna: amikor

›
kisgyerek voltam és nyáron lepasszoltak nagyanyámnak leginkább a kukoricagóré alatt szerettem játszani a csutkababámmal bár irdatlan men...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.