Kettesben...
" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."
2019. március 11., hétfő
Sebestény-Jáger Orsolya: Messzi decemberek
›
A horizonton túl még betakargat, mint anyánk keze tette téli éjszakán, az idő szőttesén sok régvolt december, s bennem él tová...
Parancs János: A nyelv dicsérete
›
Elbeszélgethetünk akármiről, ha egyszer mégis megérkezel. Nincsenek gyakorlati céljaim. Nincsenek barátaim. Önmagammal vitázo...
Aknay Tibor: Reggeli séta az unokámmal
›
Megyünk, így ketten, augusztusban. Én araszolok inkább a kaptatós kis utca árnyékos felén, ő pedig hol előre fut, hol az úttes...
Oláh András: útlevél a múltba
›
álmod szerettem volna lenni megbújni párnád gyűrődésein ám belőled elfogyott a csiklandó öröm: kinyúlt pólódban vacogsz összekucorodva ...
Réfi János: (Harmensz van Rijn Rembrandt: Önarckép, 1661)
›
Megvénültem. Mögöttem az élet. Oly sok képet megfestettem már, keresem még mindig: mi a lényeg? Tudom, órám lassan körbejár,...
Jókai Anna: Kereszténynek lenni – itt és most
›
(Másutt és mindenkoron) Hangoztatni akkor kell valamit, ha annak kockázata van. Ámbár pusztán hangoztatni akkor sem elég – szó és tett leg...
2019. március 10., vasárnap
Bartal Klára: Örökkön égve
›
Velem vagy még az estéli imákban, Kenyérszegésben, őszi reggelekben, Mikor a napfény birkózik a köddel S levele hullik sudár...
Aknay Tibor: Kora reggel
›
A konyhaablak csorbult üvegén magával szemez a gyönge fény. Nem köti gúzsba már az éj, ragyog az égalj, a szilvakék felhők is osz...
Sajgó Szabolcs: világok közt
›
a Calasantius Training Programnak ezt ma már nem lehet a világ megváltozott így nem lehet mondod az a világ nem változott sem benned...
Aknay Tibor: Csak ennyin múlt
›
Csak ennyin múlt. A lépésen, amit nem tettél meg, a szón, melyet nem mondtál ki, az ölelésen, melyhez béna volt a kar...
Bozó Zsuzsanna: Álmaim
›
Arról álmodtam, hogy együtt álmodunk. Merész álmokat, közös jövőt, házat, gyereket, békés öregkort, szelíd éveket. Arról álmodtam, h...
2 megjegyzés:
2019. március 9., szombat
Reményik Sándor: Jó éjszakát
›
Késő van. Talán aludni fogok. Mielőtt behúnynám a szememet, Nehezen szerzett nyugodalmamat Szeretném megosztani veletek, Testvérei...
Szabolcsi Erzsébet: A csend
›
A csend hiány. A szó hiánya, a zaj hiánya, a cselekvés hiánya. A csend erőt adó hiány, a magamra utaltság ösztönző ereje. Más a b...
Benyó Judit: Szeretlek
›
Szeretlek, ahogy szeretem az esőt, a hóesést, a vihart, a táncot és az utazást, ahogy jó álmaimat, reményeimet, ahogy a folyókat, ...
Benyó Judit: Véget nem érő monológ az emberi vágyakozásról
›
Vágyakozom az adakozásra, a jóságra és az örökkévalóságra – a tiszta csendre, melyben a kiscsikókat kiviszik a mezőre, az áhítatos csendre...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése