Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2019. március 11., hétfő

Sebestény-Jáger Orsolya: Messzi decemberek

›
A horizonton túl még betakargat, mint anyánk keze tette téli éjszakán, az idő szőttesén sok régvolt december, s bennem él tová...

Parancs János: A nyelv dicsérete

›
Elbeszélgethetünk akármiről, ha egyszer mégis megérkezel. Nincsenek gyakorlati céljaim. Nincsenek barátaim. Önmagammal vitázo...

Aknay Tibor: Reggeli séta az unokámmal

›
Megyünk, így ketten, augusztusban. Én araszolok inkább a kaptatós kis utca árnyékos felén, ő pedig hol előre fut, hol az úttes...

Oláh András: útlevél a múltba

›
álmod szerettem volna lenni megbújni párnád gyűrődésein ám belőled elfogyott a csiklandó öröm: kinyúlt pólódban vacogsz összekucorodva ...

Réfi János: (Harmensz van Rijn Rembrandt: Önarckép, 1661)

›
Megvénültem. Mögöttem az élet. Oly sok képet megfestettem már, keresem még mindig: mi a lényeg? Tudom, órám lassan körbejár,...

Jókai Anna: Kereszténynek lenni – itt és most

›
(Másutt és mindenkoron) Hangoztatni akkor kell valamit, ha annak kockázata van. Ámbár pusztán hangoztatni akkor sem elég – szó és tett leg...
2019. március 10., vasárnap

Bartal Klára: Örökkön égve

›
Velem vagy még az estéli imákban, Kenyérszegésben, őszi reggelekben, Mikor a napfény birkózik a köddel S levele hullik sudár...

Aknay Tibor: Kora reggel

›
A konyhaablak csorbult üvegén magával szemez a gyönge fény. Nem köti gúzsba már az éj, ragyog az égalj, a szilvakék felhők is osz...

Sajgó Szabolcs: világok közt

›
a Calasantius Training Programnak ezt ma már nem lehet a világ megváltozott így nem lehet mondod az a világ nem változott sem benned...

Aknay Tibor: Csak ennyin múlt

›
Csak ennyin múlt. A lépésen, amit nem tettél meg, a szón, melyet nem mondtál ki, az ölelésen, melyhez béna volt a kar...

Bozó Zsuzsanna: Álmaim

›
Arról álmodtam, hogy együtt álmodunk. Merész álmokat, közös jövőt, házat, gyereket, békés öregkort, szelíd éveket. Arról álmodtam, h...
2 megjegyzés:
2019. március 9., szombat

Reményik Sándor: Jó éjszakát

›
Késő van. Talán aludni fogok. Mielőtt behúnynám a szememet, Nehezen szerzett nyugodalmamat Szeretném megosztani veletek, Testvérei...

Szabolcsi Erzsébet: A csend

›
 A csend hiány. A szó hiánya, a zaj hiánya, a cselekvés hiánya. A csend erőt adó hiány, a magamra utaltság ösztönző ereje. Más a b...

Benyó Judit: Szeretlek

›
Szeretlek, ahogy szeretem az esőt, a hóesést, a vihart, a táncot és az utazást, ahogy jó álmaimat, reményeimet, ahogy a folyókat, ...

Benyó Judit: Véget nem érő monológ az emberi vágyakozásról

›
Vágyakozom az adakozásra, a jóságra és az örökkévalóságra – a tiszta csendre, melyben a kiscsikókat kiviszik a mezőre, az áhítatos csendre...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.