Kettesben...

Magadtól kérdezd:   ajtód azért fontos-e,   hogy zárd? vagy, hogy nyisd? 

Vízesés

Uram, ha most onnan lenézel, lásd: a lét most sincs tele mézzel, hogy rengeteg bűn, kapzsiság van e szüléstől nyögő világban. Még nem mé...

Az ég a vízre ráhajol  a láthatáron valahol...  az ég a vízzel összeér,  az ég, a víz gyöngyházfehér.  Így látom én fekt...

    The Apostle Paul / Dürer / 1517 " Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elé...

Miért keresnék távoli csodákat? Hiszen, hogy élek, maga is csoda! Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem, csodálni ezt meg nem s...

S ha másként nem - hát legbelül: hazádnak rendületlenül. S ha restelled, hogy hangosan; nehogy meghallja más, kívül? Hát szak...

Nézi egymást anya és gyermek. Így csak a kisbabák figyelnek: kíváncsian, mohón, merőn, mindent értőn és ismerőn, de végtelenül naivan – ...

Már fáradt vagyok megbocsátgatni – kérlek, inkább ne bánts meg.  

Látod-e, tél jön megint, hó-tollát fosztja a szél az égnek, s a bundás gesztenyeárus ott simogatja meleg edényét az utcasarkon. Valaho...

Te tudod csak, és tükröd, hogyha reggel gyűrt, fáradt arcod onnan szembenéz, hogy, mint almáriomon a gyümölcsöt, kikezdte má...

                                                    Egy éve hogy nem írtam verset néked, s a kék ruhád óta nem láttalak. – Há...

Tudod egy napon majd mindent megbocsát az ember. (Csak épp semmit el nem felejt.) - És ezen a napon az ember megöregszik. S e...

A szeretésen k í v ü l  minden emberi tett: romépítés.

Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór: úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályba...