Kettesben...
" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."
2019. szeptember 5., csütörtök
Petőcz András: A szabadság metaforája
›
Nemrég indult sorozatunkban az 1989-es rendszerváltás idejében az ország nagy történelmi pillanatával foglalkozó írásokat publikáló szerzőke...
2019. szeptember 3., kedd
Bartis Ferenc: Szerelmes igék
›
Ahogy mentél, ahogy álltál, ahogy néztél, ahogy szóltál, ahogy sírtál, ahogy hívtál, ahogy lestél, ahogy kértél, ahogy adtál ...
Gárdonyi Géza: Bölcsesség a hullámokon
›
Egy vén révésznek ócska csónakán Ült hat tudós. És azt beszélgeték, Hogy nincsen Isten, és hogy hisz a nép! A csónak roppant. Szólt a vén...
Dsida Jenő: Szeptember
›
Pirosodik a vadszőlő-levél. Most megint régi leveleket olvasok. Délután hideget fúnak a völgyre a halaványkék havasok. A hunyt...
Weöres Sándor: A mai emberről
›
Azért szánom én a mai embert, mert a szíve nem bír öregedni. Homo sapiens, kétlábú testvér, de szerény, de koldus lett a vágyad: hajdaná...
Kapui Ágota: Nyárutó
›
A napraforgók épp az égig érnek ha csenddé törpül veled a világ és kórók zizzennek a száraz szélben és szomjas lombjuk zörgeti...
Pilinszky János: Piéta
›
Ferenczy Béninek Cserbenhagyott tulajdon tested, a rádzúduló tetemet már nem bírták és szakadozva elengedték az idegek. Mint ágasko...
2019. augusztus 30., péntek
Bella István: Jelentés
›
Már egyre inkább bent és odakint, már egyre inkább jóra és rosszra készen, nézek át a szükölő kerítésen: lélegzetem szűkülő ...
Kántor Péter: Egy ház
›
És elképzeled, hogy az ott a házad. Bemész a kertkapun, és hazamész. Már várnak. Ledobod az ajtóban a zsákot. De előbb még leszaladsz a D...
Reményik Sándor: Lovas favágó
›
Lovon jő, nem gyalog, Lovon jő, hallgatag: Komor erő. A piros alkonyat Mögötte jő És megnöveszti furcsán, feketén. A fejszé...
Vörös István: XV. Zsoltár
›
A SIKERES ÉLETRŐL 1 Uram, kicsoda tartózkodhat sátorodban? 2 Hány sátrat átkutattam, és hiába. Nem volt semmi értékes, semmi fontos. T...
Reményik Sándor: Illés
›
Ez a villám nyoma, E szénné égett, bús-fekete rom. Az ember önmagának követelte, Az Isten azt felelte: "Nem adom. Ez itt...
Petőcz András: Megfáradt ország
›
Megfáradt országot járok, körülöttem fáradt, szomorú arcok, szomorú arcok körülöttem, reménytelen pillantásokkal méregetnek, méregetnek eg...
2019. augusztus 27., kedd
Bella István: Mert élek
›
Mert élek: meghalok. Jól tudom. Csak azt nem: Büntetés? Jutalom?
Fecske Csaba: Nem követted el
›
létem világosában állok itt és sóként üt ki rajtam a világ a vak szív fényről színről álmodik az éh belőlünk minden jót kirág Isten lát...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése