Kettesben...

Csak így, egy pőre oszlop tetején, csőrrel az égnek, csak így igaz az ének, mikor a test egy percre csupa lélek, s feledve hosszú ...

 Két fehér súly figyeli egymást,  két hófehér és vaksötét súly.  Vagyok, mert nem vagyok.

 Akácfavirágtól habos nappalok   s a csalogányok végetérhetetlen   trilláival telt éjszakák között   halad a rossz test lassan ...

 Kezdetben van a kezdet,  és végül jön a vég,  de akit arra edzett  az irgalmatlan ég,  hogy mindig újrakezdhet,  annak nem...

Ki egyszer elveszett,  tovább hiába él,  testében megkövül  az idő és a tér.

Te, aki méz-illatot sodorsz a légbe, délkeleti szél, áthevíted a napsugarat mely keményen villog nélküled, te segítesz a bimbónak nyílni,...

 Arcomba libbenő  eltévedt pillangó  a halott kedves csókja  Szivárványos szárnyán  kettétört álmok porán  az utolsó érinté...

Őrzi egy csokor virág  vázámban az ünnep mosolyát  Az ablakon üveggyöngyök  pergő esőcseppek  Pedig csak én siratom  múló él...

Micsoda csönd, ha itt vagy. Micsoda pokoli csönd. Ülsz és ülök. Vesztesz és veszitek.

  Felhőtlen égből esőcseppek hullanak. Isten könnyei.

          Az ötvenéves Tüskés Tibornak Hogy lehet ennyi dráma közt ilyen nyugodtan élni?          Elmondom, valahogy így:          fog...

Beesett szemem világ gödre feltöltve fénnyel mindörökre.

Fejjel lefele kellene élnünk, ahogyan a mondák szerint az obukvák, hátha akkor helyére kerülne a világ, és visszatehetnénk a csillagrakom...

Ha ismerlek gyerekkoromban, biztosan neked ajándékozom sárga kis hólapátomat, piros homoklapátomat, s a csillagokkal telefestett ...

Milyen szerelem volt, milyen! Akár a vízbefúlók harca, – meg nem marad a fövenyen, magát elfedi, kitakarja, mint a víz, meg...