2025. január 8., szerda

Puszta Sándor: Hegyibeszéd

›
Már régóta nem sírtak rózsát a kertek,  Meztelen testtel lihegett a nyár.  Megszorult magban meghalt a kenyér  S csókasereg csippantotta, ká...

Puszta Sándor: Most már

›
a páncél eddig védett  mostmár fázom benne

Puszta Sándor: Viszonylatok

›
hát ezt is megszereztem  el is dobhatom  csak addig érdekelt míg  nem volt az enyém  beteljesült  kővéválhatok  befagytam  felolvadhatok  és...

Puszta Sándor: Öregek

›
befullt napok úsznak ki szemeikből  deres rigolyák  reszketeg kezük  az idő üvegszálait fonja múltból lépnek múltba  a jövő nem érdekli őket...
2025. január 6., hétfő

A nap gondolata

›
Jézus elmondta tanítványainak, hogy eljön a magány ideje, azonban megígérte, soha nem hagyja őket magukra, nem távozik el tőlük. Ez az ígére...

A. Turi Zsuzsa: Szakítás

›
Kávézó-faasztal-lámpa  Szemedben-szememben-lándzsa  Teagőz-suttogás-átok  Elnyomott-legyőzött-álmok  Fapadok-pincérek-emlék  Szétzúzott-kifa...

Ágh István: A magány közhelyeiből

›
Akkor sem vagyok egyedül, ha elmész pár napra, mindig az jár az eszemben, hogy nem vagy itt, s mint egy hívatlan vendég, formát öltött hi...

Heltai Jenő: Vallomás

›
Kisaszony, ön mindig kocsin jár,  Én szerfölött gyakran gyalog,  Ön Viareggióban nyaral most,  Én Budapesten nyaralok.   Kisasszony, önt kör...

Parancs János: Mért jöttem haza

›
         Mért jöttél haza? Mért jöttél haza? Odakint nyomorogtál? Nem találtad a helyedet? Kocsit mért nem hoztál? Ilyen sokáig mért bolyong...

Szilágyi Domokos: Haragban

›
Ráztál is, mint csörgőt a gyermek,  óvtál is, mint anya fiát;  bűn volt az is, ha megölellek,  s bűn volt távolról nézni rád;  táncoltam én ...
2025. január 4., szombat

Petőcz András: Bach hallgatása közben

›
(D-moll toccata és fuga)           (katt) Először azt hittem, hogy maga az Úr,  az Isten szólít, először azt hittem.   •   Ültem egy templom...

Tabák András: (Az ember megtanul társalogni a portörlőronggyal)

›
Az ember végtére megtanul beszélgetni a tárgyakkal  A tollával, hűséges, de meg-megbokrosodó írógépével  (Amely, különös mód, éppen annyi id...

Tabák András: (1943)

›
Gyerekkorom legintimebb s legmelegebb emléke  Egy bárányhimlős megbetegedés ötévesen  Amelyet nagyanyám házában feküdtem ki  A világháború k...

Tabák András: (Ladányiról)

›
Mint költő nemzedékünk legnagyobbja volt,  s csúnya halált halt, akár egy kivert kutya.  Mindegy mi végzett vele: szívroham, magány,  cukorb...

Tabák András: (Irigység)

›
            Dobos Éva versére  Te átutazgatsz Apátiából  Letargiába – és onnan vissza.  Ez legalább kis változatosság.  Az én utazásom tudod...