Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2025. augusztus 6., szerda

Reményik Sándor: És a szívem is elhagyott engem

›
" Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek  számuk sincsen, - utolértek bűneim,  amelyeket végig sem nézhetek, - számosabbak  a fejem ...

Szécsi Margit: Duna-part

›
Szeretek itt elülni este,  ahol a vízibusz tútol  hosszút, búsat, utolsót,  ahol a hűsebb vérü vének  sötét kabátban mendegélnek  mint lábra...
2025. augusztus 5., kedd

A nap gondolata

›
Ha nincs az emberben elrendezve az a dolog, amit úgy hívnak, hogy halál,  akkor nincs elrendezve az élete sem.

Kapui Ágota: Ki segít majd kilépnem?

›
Ki segített belépnem  kilépni ki segít  ki fog majd lágyan kézen  ha te már nem vagy itt  én bőszen ellenálltam  a testem rúgkapált  te mély...

Sipos Gábor Gergő versei

›
Miért szerettem azt a reggelt,  mikor azt álmodtam, ott vagyok  árva, gyenge karjaidban,  s a mosolyodban rám ragyog  az összes jó, mit kapt...
2025. augusztus 2., szombat

Rosemaria B.: Butterfly

›
Cseresznyefa  virága, színe, illata,  kimonó selyme tapintása, szénfekete hajad omlása,  mikor este fésülöd hajad.   Japán tenger zúgása, pá...

Gősi Vali: akkor is tavasz volt

›
emlékszem  akkor is tavasz volt  és azt hittük örökké tart a kikelet  ahogy bámult a kíváncsi Hold  szégyenlősen néztelek  a kezem után nyúl...

Arany-Tóth Katalin: Mért(ék)

›
Felismerés   Nekem szánt tudás  megismerni a magány  összes csöndjét.   *   Írisz   Hamis tekintet  mélyén csaló szándékot  rejt a pillanat....
2025. augusztus 1., péntek

P. Pálffy Julianna: Hó(m)esés

›
Lomha fagy jár  csipkebogyót csipkedve  a hegyoldalon,  hideg eleganciával  lép át  dértől reszkető fákon,  megdermedt vízfalon –   távoli t...

A nap gondolata

›
   Isten nagyobb a félelmeidnél!

Cseri Kálmán: Ne félj!

›
 „ És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém v...
2025. július 31., csütörtök

N. Ullrich Katalin: Ősz

›
… mint puha avarágyból   kisodródott egyetlen   száraz falevél a járdán      úgy maradtam én is   fájdalmas egyedül   sodródva árván...

N. Ullrich Katalin: Levelek és emberek

›
Tudod már tavasszal,   hogy színpompás avarral   teríti be az utakat majd   az ősz.      Még egy utolsó szépségözön   az elmúlás előtt.     ...

Kányádi Sándor: Prológus

›
Mit tagadjam, a Halál jutott  eszembe, mikor legelőször  megláttam az üresen maradt  folyómedret a tavaly őszön.   Olyan kietlen tátongott a...

Trausch Liza: Ha feltekintett

›
" És lett, hogyha a kígyó valakit megmart, és az feltekintett a rézkígyóra, életben maradt."  4Mózes 21,9b            Hálásaknak k...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.