Kettesben...
" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."
2025. augusztus 6., szerda
Reményik Sándor: És a szívem is elhagyott engem
›
" Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek számuk sincsen, - utolértek bűneim, amelyeket végig sem nézhetek, - számosabbak a fejem ...
Szécsi Margit: Duna-part
›
Szeretek itt elülni este, ahol a vízibusz tútol hosszút, búsat, utolsót, ahol a hűsebb vérü vének sötét kabátban mendegélnek mint lábra...
2025. augusztus 5., kedd
A nap gondolata
›
Ha nincs az emberben elrendezve az a dolog, amit úgy hívnak, hogy halál, akkor nincs elrendezve az élete sem.
Kapui Ágota: Ki segít majd kilépnem?
›
Ki segített belépnem kilépni ki segít ki fog majd lágyan kézen ha te már nem vagy itt én bőszen ellenálltam a testem rúgkapált te mély...
Sipos Gábor Gergő versei
›
Miért szerettem azt a reggelt, mikor azt álmodtam, ott vagyok árva, gyenge karjaidban, s a mosolyodban rám ragyog az összes jó, mit kapt...
2025. augusztus 2., szombat
Rosemaria B.: Butterfly
›
Cseresznyefa virága, színe, illata, kimonó selyme tapintása, szénfekete hajad omlása, mikor este fésülöd hajad. Japán tenger zúgása, pá...
Gősi Vali: akkor is tavasz volt
›
emlékszem akkor is tavasz volt és azt hittük örökké tart a kikelet ahogy bámult a kíváncsi Hold szégyenlősen néztelek a kezem után nyúl...
Arany-Tóth Katalin: Mért(ék)
›
Felismerés Nekem szánt tudás megismerni a magány összes csöndjét. * Írisz Hamis tekintet mélyén csaló szándékot rejt a pillanat....
2025. augusztus 1., péntek
P. Pálffy Julianna: Hó(m)esés
›
Lomha fagy jár csipkebogyót csipkedve a hegyoldalon, hideg eleganciával lép át dértől reszkető fákon, megdermedt vízfalon – távoli t...
A nap gondolata
›
Isten nagyobb a félelmeidnél!
Cseri Kálmán: Ne félj!
›
„ És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém v...
2025. július 31., csütörtök
N. Ullrich Katalin: Ősz
›
… mint puha avarágyból kisodródott egyetlen száraz falevél a járdán úgy maradtam én is fájdalmas egyedül sodródva árván...
N. Ullrich Katalin: Levelek és emberek
›
Tudod már tavasszal, hogy színpompás avarral teríti be az utakat majd az ősz. Még egy utolsó szépségözön az elmúlás előtt. ...
Kányádi Sándor: Prológus
›
Mit tagadjam, a Halál jutott eszembe, mikor legelőször megláttam az üresen maradt folyómedret a tavaly őszön. Olyan kietlen tátongott a...
Trausch Liza: Ha feltekintett
›
" És lett, hogyha a kígyó valakit megmart, és az feltekintett a rézkígyóra, életben maradt." 4Mózes 21,9b Hálásaknak k...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése