„ Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”
(Máté 28,20)
„ Úgysem vár otthon senki!” – vágta a fejéhez kolléganője a műszak végén, és a mondat úgy ütött, mint egy gyomros. Vannak szavak, amik akkor is fájnak, ha van bennük igazság, és akkor is, ha csak a gonoszság szülte őket. A magány nem csak akkor létezik, ha üres a lakás; ott lehet a tömegben, a zajos irodában vagy egy kihűlt kapcsolatban is. De van egy ígéret, ami minden emberi bántásnál erősebb.
Sokan azt hiszik, Isten olyan, mint egy távoli rokon: csak ünnepekkor látogat meg, vagy ha külön meghívót küldünk neki. De az Ige nem ezt mondja. Jézus jelenléte nem eseményhez kötött, hanem állapot.
Gondolj a modern okostelefonok háttérfolyamataira. Miközben te görgeted a közösségi médiát vagy e-mailt írsz, a háttérben fut egy operációs rendszer. Nem látod az algoritmusokat, nem hallod a processzor zümmögését, mégis az tartja életben a kijelzőt, az kezeli a kapcsolatokat, és az vigyáz az adatokra. Ha leállna, a telefon csak egy élettelen fémdarab lenne. Isten jelenléte pontosan ilyen: nem kell látványosnak lennie ahhoz, hogy valóságos legyen. Ő a „háttérben” is ott van, akkor is, amikor te épp csak a magányodra vagy a feladataidra koncentrálsz.
Lehet, hogy ma egy üres lakásba mész haza, vagy egy olyan helyzetbe, ahol senki nem ért meg. De tudd: soha nem vagy egyedül a szó abszolút értelmében. Amikor bezárod magad mögött az ajtót, vagy amikor senki nem veszi fel a telefont, Ő ott ül melletted a kanapén. Ne próbálj meg egyedül erős lenni; inkább tudatosítsd magadban, hogy van egy láthatatlan Társad, akihez bármikor szólhatsz.
Forrás: Mai Ige és gondolat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése