Kettesben...

Szeretlek. Csak így, ilyen köznapian ilyen egyszerűen, ha úgy tetszik semmitmondóan hisz a legtöbb levélben így írják: szeretettel, és ez ne...

Ránk rakódik a hétköznapok  piszkos, fáradt korma,  lelkünk ablakait belepi a por,  kincset érő a mélységekből  előbányászott mosoly.

Kicsit mosolyogj rám,   ha találkozunk.   Gyengéden érintsd meg   karom, s válts velem   néhány röpke szót.   Így adj erőt nekem   Nélküled ...

Bezártalak, hogy ne lássalak.  Ha látlak, megáll szívverésem,  félek, hogy a szívedet elérem.   Rózsatőt ültetek ablakod alá,  s ha jönnek a...

Micsoda óriás sas  száll le a zengő mennybolt  szikláira. E szárnyas  a semmiből jött, nem volt.    A mindenséget falja  csilló azuri csőre....

Én úgy hallgattam mindig, mint mesét  a bűnről szóló tanitást. Utána  nevettem is - mily ostoba beszéd!  Bűnről fecseg, ki cselekedni gyáva!...

Könyörgök Hozzád, segíts hűségeddel,  mindennapi mosolyod add meg nékem.   Gyengéd karod fejem alól ne vedd el,  engedj minden napon Tebenne...

Összegyűltünk, búcsúzkodunk  indulásra készen.  Szemünk végigjáratjuk még  ezen a vidéken.  Hosszú útra indulunk és  lassan nekivágunk.  Ez ...

én soha másban  nem csalódom, csak saját  ítéletemben

Sírni tud a szó,  magától is. - Ha tudod:  mosolyra tanítsd.

- Mit kívánsz, Igaz Barát?  - Észrevett életet;     észrevétlen halált.

Mert dalaimnak azt a részét,   Mely túlnyomónak mondható,   – Minek tagadjam gyöngeségem –   Kegyedhez írtam, kis Kató.      És dalaimnak az...

Csinos vagy, gonddal öltözött,  mint ünnepélyre érkezők.  Rizspor felhőz s jó illatok,  de tudd meg, Hölgyem, bárha sok  fogásod szinte rejt...

Cila, Cilu, Cinciri-Minciri,  Behálóznak a mozdulatai.  Itt sétál az íróasztalomon:  nők vonulnak át tükrös agyamon.  Ha valami jó az eszébe...

Kezed felé  Kezed, hajad felé  Kezed, hajad, szemed felé  Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé  Mit kapkodok?! - mindegyre kérded  Hol bosszú...