Kettesben...

" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."

2026. május 18., hétfő

Szőke István Atilla: Lábnyomok a homokban

›
– Margaret Fishback Powers írása alapján –   Éjjel álmot láttam, Istennel sétáltam,  tengerparton mentem, Véle önfeledten.  Életemből sok ké...

Trausch Liza: Kinek panaszkodsz?

›
" Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom."  Zsoltár 64,2           Ebben a rövid versben nagyon megdöbbentett ez a s...

A. Túri Zsuzsa: Ádvent

›
egész életünkben várakozunk    valamire   vágyakozunk valami után    várunk a sötétlő kapualjakban    kiürült termekben   hó lepte kertekben...

Lakatos István: Atrium Mortis

›
Az emberélet útjának felén  az a vadon mögöttem tövig égett –  Láttam vetülni árnyát feketén  a könyörtelen beteljesülésnek.  Valahová vezet...

Ladányi Mihály: A szerelem olykor...

›
A szerelem olykor jóságosan  leül az asztalomhoz és beleiszik emlékeimbe.  Ilyenkor mondok néhány közhelyet neki, hiszen  az ember tartozik ...
2026. május 16., szombat

József Attila: Csöndes estéli zsoltár

›
Ó, Uram, nem birom rímbe kovácsolni dicsőségedet.  Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat.  De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam.    Tudom,...

A. Túri Zsuzsa: Összekapaszkodva

›
Valaki régóta követ  Az utamon,  Lépésről lépésre,  Keze a vállamon,  Valaha ismertem,  Valaha szerettem,  Úgy rémlik, kértem is,  Maradjon ...

Sebestény-Jáger Orsolya: A tékozló fiú

›
(Lk 15,11-32)  Már egyszerű minden,  mint csendes harangdal,  mert tudom: nem gondolsz   rám immár haraggal.  Felém jőve kérded:  Gyermekem ...

Trausch Liza: Jó várni

›
"Azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mind...

Reichard Piroska: A nevetők

›
Vannak elhervadt, halott emberek  kik már nem sírnak, nem sóhajtanak,  kik már nem várnak, már nem küzdenek, kik magukat temetve bolyganak, ...
2026. május 15., péntek

Pilinszky János: A magányról

›
          Az ember magányos: bűnében éppúgy, mint erényében, érettségében. Hiába van ezer szállal beágyazva az univerzumba, hiába van otthon...

Heinrich Heine: Áll egy fenyő

›
Áll egy fenyő magában,  zord északi bérclakó.  Csak szendereg, és fehérbe  takarja a jég, a hó.   Álmában messze Délen  egy pálma, akárcsak ...
2026. május 14., csütörtök

Barnaky Miklós: Még hiszek

›
Még hiszek a jóban,  az ösztön hatalmában,  az írt szó varázsában  a deus ex machinában.   Még hiszek.   De a hit már kevés,  hisz az örök k...

Bartalis János: Most jöjj el, Isten...

›
de tört szavakat tudtam csak mondani.  Féligkészeket, értelmetlenül.  Csak sóhajtani tudtam, Uram.  Mint a nyári rét vagy a fűz.  Ne rójj me...
2026. május 13., szerda

Bella István: Az ég falára

›
A gaz, ami a sírjukon kékell,  az ég, ami sírjukból terem,  megtermi külön életével  ami még bennük végtelen.   Így tanulok én is halkulni, ...
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Üzemeltető: Blogger.