Senkisem hall, de dudolom a nótám.
Kicsit nagyot hallok, hát én se hallom,
lehet rossz nóta, de lehet hogy jó tán.
Mindegy ez már, mindegy ez már, bevallom,
az őszi lombok arany lábon járnak
s felcsipegetnek minden öröm-morzsát,
Kezemben ugy tartom az életet
mint kicsi korban kukorica-torzsát,
kiről lerágtam az édes szemet:
jóllaktam már, nem történhet bajom -
eldobhatom ha akarom -
s ha kedvem tartja játszom még vele!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése