Kettesben...

2026. március 6., péntek

Epstein Ágnes: Rossz kedv

Csalódtam a télben

nem hideg

nem havazik

nem lep el mindent

tisztán, ártatlanul

nem tud igazi lenni

Mikulással, Lucával,

Karácsonnyal,

Szilveszterrel.

Nincs is igazi tél,

az elmúlt,

mikor elmúltam

gyerek lenni.

Epstein Ágnes: Fájdalom

Síma kavics

csobban

fodrozódó vízben

elmerül

ott van lenn

és ott is marad

mint a lélek sebei

láthatatlanul léteznek.

Vörösmarty Mihály: A vén cigány

Elmondja Latinovits Zoltán

Húzd rá cigány, megittad az árát,

Ne lógasd a lábadat hiába;

Mit ér a gond kenyéren és vizen,

Tölts hozzá bort a rideg kupába.

Mindig igy volt e világi élet,

Egyszer fázott, másszor lánggal égett;

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Véred forrjon mint az örvény árja,

Rendüljön meg a velő agyadban,

Szemed égjen mint az üstökös láng,

Húrod zengjen vésznél szilajabban,

És keményen mint a jég verése,

Odalett az emberek vetése.

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Tanulj dalt a zengő zivatartól,

Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl,

Fákat tép ki és hajókat tördel,

Életet fojt, vadat és embert öl;

Háború van most a nagy világban,

Isten sírja reszket a szent honban.

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Kié volt ez elfojtott sohajtás,

Mi üvölt, sír e vad rohanatban,

Ki dörömböl az ég boltozatján,

Mi zokog mint malom a pokolban,

Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,

Vert hadak vagy vakmerő remények?

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot,

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Mintha ujra hallanók a pusztán

A lázadt ember vad keserveit,

Gyilkos testvér botja zuhanását,

S az első árvák sirbeszédeit,

A keselynek szárnya csattogását,

Prometheusz halhatatlan kínját.

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

A vak csillag, ez a nyomoru föld

Hadd forogjon keserű levében,

S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől

Tisztuljon meg a vihar hevében,

És hadd jöjjön el Noé bárkája,

Mely egy uj világot zár magába.

Húzd, ki tudja meddig húzhatod,

Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot:

Sziv és pohár tele búval, borral,

Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.

Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak,

Lesz még egyszer ünnep a világon,

Majd ha elfárad a vész haragja,

S a viszály elvérzik a csatákon,

Akkor húzd meg ujra lelkesedve,

Isteneknek teljék benne kedve.

Akkor vedd fel ujra a vonót,

És derüljön zordon homlokod,

Szűd teljék meg az öröm borával,

Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.

1854. július - augusztus (?)

2026. március 2., hétfő

Hermann Hesse: Szeretni boldogság

"Szeretet... Mi is a szeretet? Érzelem...? De valóban érzelem? Ennél több... A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. A szeretet mindig a másik emberért létezik. Nem azért szereti a másik embert, mert "viszont szeretetet" vár. Örül a viszontszeretetnek, de nem azért szeret, hogy őt szeressék.

A valódi szeretet nem vár a másik szeretetére, már akkor is szeret, amikor a másik ember még nem szeret, és azután is szeret, amikor a másik már nem szeret.

Szeretni annyit jelent: adok, nem pedig kapok. Adom önmagamat, adom örömöm, bánatom, érdeklődésem, együttérzésem, barátságom, hálám, értelmem... A szeretet lényege a másik-centrikus gondolkodás és cselekvés. A szeretet törődő és felelősségteljes. Figyel a másik ember kimondott és kimondatlan igényeire. Szükséges hozzá a másik ember tisztelete. Akit szeretek, annak tisztába vagyok egyéniségével. Őt szeretem, nem egy illúziót, egy képet, és nem azt, akinek szerintem lennie kéne. Ehhez pedig ismernem kell őt.

Szent Ágoston mondta, nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek, és nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek. A szeretet lényege, hogy nem függ semmitől. A szeretet elfogadás. A szeretet elfogadja a másikat, ahogy a másik van. Nem akarja megváltoztatni. Megváltoztatni csak önmagunkat lehet. Lehetetlen mások szeretete önmagunk szeretete nélkül. Szeretni azt jelenti, fény és melegség vagyunk a másik számára. Minél inkább szeretünk és odaajándékozzuk magunkat, annál értékesebb lesz életünk."

Horváth Géza fordítása

Csoóri Sándor: Reggel a kertben

- csonka szonett -

Nyílik a reggel, mint a boltok

és minden itt van, ami kell nekem:

akácfa, bodza, zsörtölődő dongó

s a domb árnyéka nyitott könyvemen.

Sokan állítják, hogy meghaltam régen

s kamillás rét vakondja temetett.

A borzas hírt az újság is megírta

és ha megírta, csak igaz lehet.

Igaz? Nem igaz? Porszemnyit se számít!

De hogyha mégis: ez a túlvilág itt,

ez, ez a kert, mosolyom titkos műve,

honnét egy hangya indul el a végtelenbe

gyűrűs fűszálon, utána lassan én is -

S a hosszú úton nem várhat több halál.

Finy Petra: az apróbetűs élet

csontjaimból madarat hajtogatok, mert tudom, hogy kék az ég,

kiszárítom a felhőket, hogy ne mossa el kezemet az eső,

szeretném azt mondani a fáknak, hogy apám,

de félek, mert nincsenek gyökereim,

meg kellene pofozni a Napot, hogy tanítson meg végre fázni is,

hogyan kell hóviharban táncolni, sajnos azt nem tudom,

felírtam a nevemet egy könyvbe, hogy eszembe jusson, mikor nevetek,

van egy létrám, azzal szoktam csillagokat lopni,

még nem búcsúzhatok, meg kell számolnom a kavicsokat

és te segítesz nekem,

nem vagyok szomorú, csak épp az óceán kicsöppent szememből,

kérlek, adj pár üveggolyót, éppen annyit, hogy az ölemben elférjen,

egyszer majd komoly leszek, és elhívlak teázni,

addig is forraljuk fel a tengert,

hadd mondjam el neked a feketét, már nagyon nyomja a vállamat,

azóta nem tudok repülni, mióta először sírtam,

de erős leszek, még akkor is, amikor eleresztem az összes pillangót

2026. február 28., szombat

Őri István: Félelem

Egyszer csak elkezdett fázni a Nyár

sapkát vett gyorsan, sálat tett a nyakába

nagykabátba bújt és meleg csizmába

majd kutatva körül nézett:

" Mi történt?

ki jött, ki hozott hideget

sötét didergést, pengő jeget?"

a Nyár nem látott senkit

mégis fázott

szorosabbra húzta magán a kabátot

pedig a levegő illatos volt

virágok nyíltak mindenütt

a fák lombjain átsütött

a meleg nyári nap...

s akkor észrevette

hogy csend van körös-körül

mozdulatlanság

a szél nem énekel

a patak vize megdermedt

két csobbanás között

a tücskök és a madarak

elmentek messzire...

a Nyár kétségbeesve körülnézett

kereste a hangot

a mozgást

a dalt

az Életet

körbefutott a világban

bejárt eget s földet

mindenkit megkérdezett

akivel útközben találkozott:

" Mi történt?

Miért mozdulatlan minden?

Miért fázom?"

A kérdezettek

csak a vállukat vonogatták

s még szorosabbra húzták

magukon a bundát

mert ők is fáztak

s a Nyár csak ment

hét világon át

majd lassan elfáradt

útközben elhagyta a remény

a világ végén

egy zöldellő réten leült

beburkolta magát a kabátjába

és elaludt...

a fákról lassanként

elkezdtek hullni

az első megsárgult levelek...

Trausch Liza: Légy türelemmel hozzám

" Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De ő nem akará, hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik."

Máté 18,29-30

Hogyhogy nem jutott eszébe annak, akinek az Úr minden adósságát elengedte, hogy ő is éppen ezekkel a szavakkal könyörgött?! Hisz ez is azt kéri: " Légy türelemmel." Az a borzasztó, hogy pontosan ez nincs. Nem vagyok türelmes, nem tudok várni, nem adok időt a másik embernek. Türelmes vagy azok iránt, akikkel együtt élsz? Türelmes vagy a munkatársaiddal szemben? Mennyire hiányzik ez belőlünk! Azok nevében kérlek, akik körülötted élnek, hogy lásd meg a könyörgő tekintetüket, és légy türelmes hozzájuk. "De ő nem akará" - folytatja az Ige. Nincs hitel! Akinek az Úr mindent elengedett, az nem tud hitelezni. Hit kell ahhoz, hogy hitelezni tudjak. De nekünk nagyon sokszor nincs hitünk ahhoz, hogy az Úr könyörülhet egy másik emberen is. Nem volt olyan ember a földön, akire Jézus ne hittel nézett volna. Van-e hited azzal az emberrel kapcsolatban, aki neked a legtöbbet ártott, akivel szemben a legnagyobb csalódás ért? Bármit tett veled, semmi a golgotai kereszthez képest. Amit ember emberrel tehet, semmi ahhoz képest, amit az ember Jézussal tett. Ne is a másik emberhez, az Úrhoz legyen hited. Milyen jó olvasni, amit Jézus mond a kananitának: "Asszony, nagy a te hited!" Mert neki a kegyelemből elég volt egy morzsa. Ne fojtogasd, ne vond meg a levegőt a másik embertől. A hit az, amiben lélegezni tud. Előlegezd neki a hitet, és abban a percben levegőt, életet adtál neki.

Forrás: részlet Trausch Liza "... beszéded megelevenít ..." - Áhítatok minden napra című könyvéből.