(Utassy József: A büszke holtak)
mikor azt hiszed van még idő: akkor
töri át az éjszaka kerítéseit
a szétdobált párnák közt növekvő kór
s a józan álmok rohama megtörik
a hínárszagú alkonyatnak dőlve
eltűnik a lejárt idő – a csaló –
magadban semmit sem találsz belőle
csak éjszakába lobbanó altatót
csillagos mágia az a csöppnyi rés
és bedeszkázott ablakod a kezdet
s az ölni kész árulkodó szemrebbenés
melynek segélykiáltásait megveted
– nem maradhatsz ahol már semmi dolgod
s másra hagyod a tisztítatlan foltot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése