Kettesben...
" Testvér, csak lábujjhegyen jer velem, csak nagyon halkan, nagyon csendesen."
2016. szeptember 8., csütörtök
Zelk Zoltán: Iszonyú ütés
Ki közel a halálhoz,
úgy jó neki, ha egymagában –
Nem a végső zuhanás iszonyú,
az iszonyú ütés az iszonyú,
amit halálunkkal a Kedves
arcára, szívére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése