„És szólt: »A választás szabad.«”
(W. H. Auden)
Azt, hogy a választás szabad,
Te mondtad-e?
Ha az erdőben pandúrt látsz,
elmégy vele?
A vadászpuska eldörren,
megvárod-e?
A tölgyes egyszer felgyullad,
eloltod-e?
Csavargó vagy és büszke vagy,
kibírod-e?
A rád zúduló szánalmat
megérted-e?
Azt, hogy az ember rabtársa
a szánalom?
s mint a szőrcsuha, összeér
a vállakon?
S azt érezteti, védve van,
ha ázik is?
Tudod, hogy éppoly szánalmas
a másik is?
Hogy elkorhadtak alattunk
a századok?
a szolgák, a közömbösek,
a lázadók?
Korhadjunk el, mint a kövön
az ékírás?
vagy ássunk mélyre, úgy, ahogy
csak Shakespeare ás?
Vagy szórja széjjel mindenki
az életét?
S az ítélet a gonoszé,
vagy a Tiéd?
S a félelem, az árulás
gyalázat-e?
Azt, hogy a választás szabad,
elvárod-e?
S kit koronáz a becsület
érvényesen,
ha a halottnak nem marad
még híre sem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése