szerelmed változásait,
ébredéskor moccanásait,
amikor a tarkódtól meleg
párna tollában mélyebbre pereg
az elmúlt napi szerelem-szilánk,
éles és mégis kristálycukor-szemcse,
mikro-lencse és benne koponyánk,
egybegyúrva az álomtollazatban
gyűszűnyi nap egy kapuboltozatban,
hol párban álló önmagunkat látva
elalszunk ott fenn, mi gyűszűnyi lámpa,
mert minek még egy fény oda,
hol a búcsúzók homloka
úgy világít a kapuboltozatban,
mint a holnapi szerelem-szilánk,
mikro-lencse és benne koponyánk,
a holnap esti álomtollazatban,
midőn majd a tarkódtól meleg
párnád tollában mélyebbre pereg,
és ha leendő moccanásait,
szerelmed apró változásait
már ma valaha elmondtad nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése