lettem hatvanöt. És hány védfalat
és áttetsző kristálybúrát emeltél
körém! Csak szétnéztél, s egy pillanat
alatt megvolt. Ha felébredek reggel,
még hunyt szemmel gondolok arra, hogy
mily szép nap virrad, mert lelki szerelmed
árnyéktalan s talán el sose fogy,
s arra, hogy mindezért keveset adtam,
csak annyit, hogy minden friss gondolattal
felugrottam s rögtön hozzád szaladtam,
s lelkem erdőszélén az őzeket
bemutattam egymásután neked,
de a farkast megtartottam magamnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése