Simogasd meg a vállam
Suhanj el mellettem
Lebbentsd meg a függönyt
Üzenj egy madárral
Mutass rá egy szóra
Járjon át a forróság
Találjak jégen virágot
Láthatatlanul megtorpanva
Ülj mellém a téren a padra
Megállóban a járdát
Szárítsd nekem szív alakra
Teremts szemkontaktust egy tacskó által
Rejtsd el harmóniád a novemberi ködben
Rendezd az avart véletlen csodákba
Suttogj, dúdolj, énekelj vagy üvölts
Engedd, hogy akár csak egy röpke pillanatra
Betekinthessek ragyogó fényországodba
Mert egyre sötétebb és hidegebb van odakint
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése