néha még jó a rossz is
amiről azt hittem örökkévaló
íme máris szertefoszlik
Uram hiszen te jól tudod
milyen gyarló és esendő vagyok
bár törekszem nagyon a jóra
a rossz mindig legyőzi bennem a jót
igen nagy az én terhem
roskadozom alatta nyögök
bizony nagy kockázatot vállalt
aki jóllehet nem önként idejött
bevallom jó nekem itt
olykor még jó a rossz is
ha színről színre látlak majd
szememről a hályog lefoszlik
mindenben téged kereslek
éjszakánként már hallom lépteid
ne fájjon azért oly nagyon
ó Uram akkor majd segíts
már nem vagyok egészen itt
áttűnök csupán mint fény a résen
ugye nem volt hiába semmi
nem volt hasztalan szenvedésem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése