Egyik felkel éjjel. Hálóingben kicsoszog a konyhába
vízért, tapogatózva. A másik hallgatózik.
Idegesíti ez a csoszogás, felébredt, felindult, türelmetlenül
mormog valamit.
De hirtelen égnek áll a haja.
Valódi ez a csoszogás, vagy csak emlékezetében, a
múltban, a nemlétben hallja?
Igazi! Tényleg ott csoszog, tehát még mindig együtt
vannak.
Hálásan és megbékélten visszazuhan törékeny álmába.
Dabi István ford.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése