2015. április 15., szerda

Desmond Egan: Napnyugta

a fénynek különös színe volt
mint utolsó hangnak egy szerelmes dalban

különös teret teremtett
ahol a dolgok élénkek és kikerülhetetlenek:

egy másfajta zöld mint az ajtóm előtti
sövény zöldje nekiütődött a sápadt falak
türelmes fáiba
a lekaszált pázsit rózsaszínjébe
beszivárog (most éj van)
a csöndhegyekbe

egy madár néha trilláz

ahogy mindig is

Lajosi Krisztina ford.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése