2020. február 3., hétfő

Mezei Klára: A voltak őrizője lettem

Őrzök:
volt szerelmeket,
társakat,
barátokat,
élményeket,
szépségeket,
bánatokat,
gyermekeket,
csendeket –

Mindent őrzök, ami volt,
S amit az elmém el nem feledett.

De ezek a voltak
Mind az enyémek,
Elmerültek egy sötét kútba,
Az énekek,
A bánatok,
A volt voltak emléke.

Mondd Uram,
Adsz-e nekem egyszer,
Csak egyetlen egyszer
Olyat, ami velem marad,
S nem válik volttá,
S amit őrizhetek,
Míg végül csendben
Hozzád térhetek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése