kérdezed: Hogyan lehet?
Nyisd ki szíved, s ülj le mellém,
elbeszélem most neked!
Pandémia, karanténláz...
csúfította az évet.
Istenverés? Ördögcsapás!
Mit ember most megélhet.
Én mégis térdre rogyom
s hálatelt szívvel megköszönöm
minden lélegzetem, napom,
bánatom és örömöm.
* * *
Hálát adok a Teremtőnek
a távolságtartásért,
mert megmutatta,
kit engedhetek magamhoz közel,
s kit szerethetek távolról.
Hálát adok a szájmaszkért,
Mert többet nézünk egymás szemébe,
és "a szem a lélek tükre."
Hálát adok a karanténért,
mert megtudtam, kik azok,
akiknek valóban számítok.
Hálát adok a betegségért,
mert megtanultam bízni Benned még
jobban.
Hálát adok a világ lelassulásáért,
így hangosabban hallom szavad.
Hálát adok a magányért,
Mert tudom, hogy Te velem vagy, bennem
élsz.
Hálát adok, hogy Rád bízhatom magam,
mert "akik Istent szeretik, azoknak minden
javukra válik!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése