mozdonycsere, mondom, meglepődnek,
dízelre a villanymozdonyt, folytatom,
innentől nincs vezeték, már csak azt
nem értik, miért vagyok erre büszke.
Elindulunk a dízellel, leszállok, rajtam
kívül még ketten, ők még itt is laknak,
a forgalmista mindhármunknak bólint,
én is figyelem őt a sötétben, Anyu meg
szokta kérdezni, ki volt szolgálatban,
a csillagok rendben, a Göncölszekér
a helyén, az egyik utas leelőz, már csak
sejti, kinek a lánya vagyok, ha egyáltalán
nem tudná, akkor is köszönne,
az utcák sötétek, pedig már mindegyikben
van közvilágítás, gyerekkoromban
néhányban még zseblámpával jártunk,
a lépteimmel felverek néhány kutyát.
Feljebb húzom a kabátom cipzárját,
hideg van, a levegő mégis melegséggel teli,
azt hiszem, a villamosvezetékek hiánya miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése