Egyetlen pontban metszi az eget
férfihangra, hogy tied, minden
testre, mely sápadtan hever
a filmvásznakon kitéve a holdsütésnek
a borzongásnak, a megbocsátás hullámainak
a fehéren kérlelő éjszakai órán.
Sóhajtásom harangcsöppjei lefolynak
az ablaküvegen. Sárban és ködben
forog az éjszaka. Egyazon pontban
metszi az eget minden gondolatom.
Téged dicsőít a zenit.