(Erőss Zsoltért)
A csúcson túl ocsúdok,
Fény van és meleg.
A kéz, amit nyújtotok,
Felsegít. Megyek.
Élni csak itt tudok:
Fehérben tündöklő hegyek.
Nem kéne sírnotok,
Tágasak fent itt a Terek.
Jönnek még párducok,
Csákánnyal törik a jeget.
Halljátok?
Angyalok vonulnak,
Barátom mosolya integet.
Nagyon jó, nagyon jó…
Maradok...
Takaróm hóból.
Párnám a fodrozó fellegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése