2015. szeptember 17., csütörtök

Bella István: Aztán




elkaszálhat a szél,
elfűrészelhet a nap.
Zölden, szabadon kinövök a földből.
Csigolyáim fölszállnak, mint a harmat.
Gyöngysor leszek a nap nyakában.
Nők szájában fehér nevetés.
Nincs mit szégyenlenem.
A jövő fehér fala előtt
álltam és éltem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése