Augusztusban
tücsökzenére őszül a nyár
a holdkorong körül.
Foszforeszkál a félelem.
Mezítláb indulunk.
Megyünk
a harmatos legelőn
- lelkek csapásain -
levegő nélküli erdők felé.
Hosszú az út.
Van úgy,
megáll ősszel a láb alatt
a híd -,
és nem köt össze senkit semmivel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése