Varjúhad száll
Fönn a város felé tova:
Jő a hó már –
Jó, kinek van most – otthona.
Bénít a gond,
Bámulod: mire jutottál!
Ó, te bolond,
Téltől világba futottál!
Néma, hideg
Kapu a pusztán a világ.
Ki veszített,
Nyugvóhelyet sehol se lát.
Állsz sápatag,
A téli vándorút gyötör.
Füst vagy te csak,
Mely örök-hideg égre tör.
Szállj, madár, mondd
Éneked, pusztába zúgva!
Rejtsed, bolond,
Vérző szíved jeges gúnyba.
Varjúhad száll
A város felé tova.
– Jő a hó már,
Jaj, kinek nincs most otthona!
Hudy Árpád fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése