Arany: Epilógus
én Istenem itt belül
(künn kit nem találtam)
dolgomvégezetlenül
ne küldj a halálba
mily temérdek munka… még
félbe’-szerbe’ minden
bevégeznem illenék
s úgy menni el innen
hogy mit kezdtem reggeli
baljós ragyogásban
abban véget estelig
növekvő homályban
fékezd Uram az időt
fogd vissza az estét
rendet raknék mielőtt
még rámsötétednék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése