2022. április 11., hétfő

Pierre Emmauel: Harmat

Bocsásd meg hogy oly rosszul szerettem 
Hogy nem tudtam megtartani markomban 
A vizet míg a forrástól számhoz emeltem 
Legalább megmaradt a szomjúság bennem 
Minden reggel harmatodtól várom 
Hogy frissesége nedvesítse ajkam 
És átgyalogolt napjaimat áldom 
Hogy annyira vágytam a folyóvizekre 
Bár elég a víz egyetlen cseppje 
Hogy csobogva oltsa szomjam Kegyelmed.

Szabó Ferenc fordítása

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése