mondjuk valami váratlanul jót,
mindent nem tudhatok előre,
én is csak néhány betűt ismerek.
Biztos lesz olyan mondat,
amit gond nélkül elviselsz
és alatta állva nehéz vigyor
fut majd körül fültől-fülig.
Addig is, helyezd el magad
a hideg nyugalom sínpárjain,
legyél egy vidéki váróterem
légyjárta kockás padlóköve.
Vagy mi lenne, ha egyszerűen
megeggyeznénk és tudnám,
ha te sem írsz akkor sincs baj,
csak épp úton vagy.
Mindenesetre kicsomagolok,
kiveszek magamból mindent,
a nélküled napokat úgy, mint
a veled teli holdakat egymásután.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése