2014. július 2., szerda

Egyed Emese: Idején


 


Hold árnya lészek, vagyok nap homálya,
Egyetlen kert egyetlen violája.
Bénító zajban csönd, álmok világa,
Bevallatlan vers, vízbe vetett fáklya,

Kedvesem, béke házaiban lakhatsz.
Igazíthatod lépted a belátás
Egyenletes, éltető ritmusához.

(Fény, fény,
fény gyúl
elfeledett szavakban.
Szerelem volt.
Idején elsirattam)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése