2015. október 21., szerda

Szabolcsi Erzsébet




Gyönyörű dallam,
ha lelked a lelkemmel
egy húron pendül.

*
Sosem láttalak.
Arcod mégis ott ragyog
szemem tükrében.

*
Nem hallottalak.
Hangod mégis ott zenél
lelkem mélyében.

*
Kölcsönkértem a
kabátod, hogy közelebb
legyek a bőrödhöz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése