Min jártatja eszét a hóhér,
Mikor a munkából hazamegy éjszaka?
És amikor leül feleségével és gyermekeivel
A csésze kávéhoz és a „ham and eggs"-es tálhoz,
Megkérdezik-e, munkával telt-e a nap,
És minden rendben ment-e, vagy talán
Más tárgyról beszélgetnek,
Az időről, „base ball"-ról, politikáról
És a lapok gúnyrajzairól,
Vagy a moziról? Nézik-e a kezét,
Amikor kávéhoz nyúl,
Vagy a sonka-tojáshoz? Ha a kicsinyek
Így szólnak: „Apu, lovazzunk, itt egy kötél..."
Tréfásan válaszol-e:
Kötelet ma eleget láttam.
Vagy örömében kigyullad az arca,
Mint ünnepi máglya, és így szól:
Jó és remek világ ez,
Ahol élünk. És ha a sápadt arcú hold
Betekint az ablakon,
Ahol egy kislány alszik,
És a hold baba-fülecskén s baba-tincsen
Sugárzik... a hóhér... vajon mit érezhet
A hóhér? Könnyű lehet a szíve.
A hóhér szívének minden könnyű,
Azt hiszem.
Keszthelyi Zoltán fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése