egy játszótér szögletén
- alig rejtve -
ahol behúzott nyakú fák
nyöszörögtek a szélben
arcod levélerezetén
botladoztak ujjaim
mellednek ütődtek
a remegő szavak
a fűszálak testednek feszültek
s mikor tekinteted szemaforja
végre zöldre váltott
egymásba kóstolunk mohón
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése