Az egyik tizenhét éves lány volt.
A másik tizenhét éves fiú volt.
Egy fűzfa alatt álltak.
A lábuknál
bocsánatot kért a halál, hogy létezik,
és a holdfény térdre borult.
A boldogság
hosszan átnyúlt az ujjaik között,
és a szájuk sarkában.
Később
Az egyik harminchét éves nő volt.
A másik harminchét éves férfi volt.
Egy padon üldögélnek.
Egy holló nézte őket egy fűzfa alatt, a hold alól.
Dabi István fordítása
1 megjegyzés:
Gyönyörű állóképben mutatta be a költőnő a természetet, és egy szerelmet. Eltelt 20 év és az idő megállt. A fordításban a költői hatásra való törekvés dominált, nem veszítve a vers érzelmi és értelmi tartalmát.
Megjegyzés küldése