elképzellek ahogy a tenger-
parti fövenyre könyökölve
hosszú-hosszú levelet írsz nekem
fölötted hétágra süt a nap
bőrödről vízgyöngyök gurulnak
sárga szalmakalap a fejeden
körötted madártollak kavicsok
miket a parton szedegettél
egész bőröndnyi gyűjtemény
s te csak írsz írsz idegen lárma
közepett egyszál-egyedül magyar
mintha a Hold túlsó felén
szálkás kis betűid sorokká
nőnek fölnézel s arra gondolsz
otthon ugyanígy süt a nap
kabócák őrült cirpelése
egyhangú kísérőzene
kéken patakzó mondataidhoz
hiányzol nagyon messze vagy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése