az utakat és nem volt mobiltelefon
csak vonalas de azt is szigorúan
ellenőrizték akkor még természetes
volt a várakozás és megbékéltek
velünk fogyatékosságaink
a hosszú haj dacos fricska volt
a versek titkokat súgtak
az iskolában mártós pennával
írtunk és megosztottuk a tízórait
templomba titokban jártunk és november
negyedik napján gyászszalagot
tűztünk – pedig álmainkra is
éber cenzorok vigyáztak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése