Takács Zsuzsa: Ó, mennyire

Ó, mennyire égek érte!
Nem ismerem meg arcomat.
Hagyom szél hordjon, itt vagyok,
Széthullok, szétesem és nem vagyok.

Hagyom a tél, hagyom az ősz –
A Lánchidon, a Köruton
Lengessen, messze felmutasson,
Világitok, hát hagyhatom.