Istenek istene,
mit nem adnék érte,
ha léteznél,
ha volnál:
térdedre ültetnél,
fölibém hajolnál –
istenem,
istenem,
de boldog is volnék,
ha lennél,
ha volnál!
De nem vagy.
Szökik arcomról a mosoly,
hervad,
hátat fordít
hitem is:
cserbenhagy.
Didergek hiányod
hidegében.
Pillámon a könnycsepp
megfagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése