Hallgatsz
mint rózsa bársonyán
a vércseppé vált harmat
Hallgatsz
mint a benne gyönyörködő holdsugár
és csillagokat faggat
mitől lett véres törtméz-színű arca
Hallgatsz mint kicsinyeivel avarban
lapuló sün bogárra lesve
Hallgatsz
mint a tó fölé lustán kúszó este
Hallgatsz
mint alvó száján lecsurranó nyálcsepp
Hallgatsz
mint ébredő ki ölelő kart keres
Ordíts mint fuldokló
vagy érthetetlen hangon
mint egy néma
Ordíts mint durván elhagyott
ki a fájdalomtól béna
Legyen bár vezeklő szavaktól
ajkad rezzenetlen
Csak törd át a csend falát
törd át végre
egyszer helyettem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése