maradj velünk, Uram,
mert esteledik és
lemenőben már a Nap,
vörös köntösében
tücsökzenét hallgatni
mellénk ült az alkony,
átölel most téged s engem,
hegedűszóra
szelídül rőt arca,
a láthatárra rajzol
bronz-, ezüst- és aranyszárnyat,
alvó tenger éjkék színű mélyét,
festőecset ez,
kérges kezünkön,
kérges szívünkön
az élő Isten esti mesterműve,
holnapot ígérő
festett némajáték,
hallgasd hát a hegedűszót,
őrizd retinádon
a színek tombolását,
kéretlen ajándék,
mert az Úr velünk marad
mindennap, a világ végezetéig
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése