kezek roppanó tördelése
ott majd sorra eszünkbe jut
amit addig nem vettünk észbe
ott bánjuk meg csak igazán
vesztünkre hogy világra jöttünk
ott időtlen kihallgatás
lámpasora vakít fölöttünk
ott mindenre felelni kell
hall a süket kiált a néma
ott lelkünket sajtolja présként
a rettenetes anatéma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése