A világ közben többször körbefordul
A szél csendben simogatja a fákat
Érzem, hogy valami mély béke eláraszt
Jöhet bármi, én nem mozdulok
Nem zavarnak a külső morajok
Csak belső lényemre figyelek
Arra, amit Isten bennem éleszt
Látom, ahogy békém testet ölt
Szeretetével erősen megkötöz
S amikor már teljesen körbezár
Akkor válok szabaddá igazán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése